Látnivalók / Vác környéki látnivalók
Bernecebaráti

www.bernecebarati.hu
Bernecebaráti Pest megye legészakibb települése.
Gyönyörű természeti környezetben, a Börzsöny hegység és az Ipoly folyó között terül el.
A természeti környezet,a jó levegő, a vadász- és horgászterületek miatt kellemes időtöltést kínál az idelátogatóknak.

Történelmi látnivalók, műemlékek

Huszár-kastély

2639 Bernecebaráti, Széchenyi u. 23.

Szabadon álló, vidékies jellegű, emeletes barokk kastély a XVIII. század végéről. Udvarában román kori kőfaragványok. Bernece és Baráti települések 1521-től mintegy két évszázadig az esztergomi kanonok birtokában voltak, majd az 1700-as években kerültek a Garamszentkeresztről származó Huszár-család tulajdonába, mely időszakról tanúskodik a barokk stílusban épült kastély. Huszár József (1739-1816) királyi tanácsos volt és az esztergomi érseki birtokból Baráti helységet nyerte adományul. Ettől kezdve a család a Baráti előnevet vette fel. Később egy házasság nyomán az Okolicsányi családé lett a birtok és a kastély is, így a helyiek Okolicsányi-kastélyként is emlegették. A XVIII. századi kastély udvarán román kori fafaragványok találhatóak. A kastély bejáratával szemben Nepomuki Szt. János szobra áll. A puhakőből faragott, színesre festett, magas, csipkés pilléren álló, vaskerítéssel körülkerített szobor gondosan kidolgozott, lírikus kidolgozású munka. Keletkezése: feltehetőleg a XVIII. század közepe. A katonai felmérések során a különálló kastélynak mintegy 2 hektáros parkja volt. A II. világháború alatt a parkban magyar tüzérek állomásoztak majd az oroszok kórháznak használták az épületet, így a háborút viszonylag sértetlenül vészelte át.Az államosított kastélyban 1945 után iskolát rendeztek be, majd az új iskola épületének megépítése után gyermekotthon működött benne, jelenleg üresen áll.

 

Múzeumok, kiállítóhelyek

1. Tájház

A falu lakosságának aktív és önzetlen közreműködésével jöhetett létre 2001-ben a bernecebaráti tájház, mely a magyarországi palócság mindennapi életét mutatja be egy erre a célra berendezett öreg parasztházban. Az épületet és a kicsiny udvart bejárva megismerhetjük a régi időkben szokásos használati tárgyakat, a helyi népviseletet és a földműveléshez szükséges eszközöket. A házba belépve a pitvarba vagyunk, innen nyílik a bejárat a "tiszta szobába" ahol élethű bábuk mutatják a népviseletet és mindazt, ami a régi időben az értéket képviselte. A megvetett ágy, a sublo (komód), a bölcső, a rakott kályha mind egy-egy értéket képvisel. A fejünket egy kicsit behúzva jutunk el a nyitott konyhába. Itt található a kenyérsütő kemence a széles gyűjtő kémény és a főzési kellékek. Innen az utunk a hátsó házba vezet. A szövőszék, a rokka, a tiloló, a krumplinyomó, a héhő, a köpülő és még megannyi régi használati tárgyat talál itt a látogató. Hátul található a kamra, ide csak azok a használati tárgyak kerültek, ami a kinti munkákhoz kapcsolódott. Bazárkák, törekhordó kasok, répaszedő, járom és még sok érdekesség. Az udvaron a száraz hely alatt is igen érdekes dolgokat találni. Egy régi tűzoltófecskendő, ekék, boronák, szecskavágó, répaszeletelő, több mint száz éves szőlőprés, kőből készült itató. A tájházat bárki megtekintheti előzetes egyeztetés alapján, vagy minden szombaton 10 és 12 óra között.

 

2. Palóc lakóházak

Bernecebarátiban mára kevés lakóház maradt meg eredeti, építése korát tükröző állapotban. A falu közepén magasodó Kálvária lejtőin kanyargó utcák egyikében található az a ház, mely a mai napig őrzi magán a palóc népi építészet jegyeit, a fehérre meszelt vályogfalakat és a faragott homlokzatdíszeket. (Pozsonyi utca 17.) Az öregfaluban sétálva, még imitt-amott felfedezhetjük a palóc építészet vonásait.

 

Szakrális turizmus

1. Római Katolikus Templom
2639 Bernecebaráti, Templom u.

Római katolikus templom, gótikus, 14. sz. Átalakítva, barokk stílusban 1770 körül. Berendezés: főoltár, szószék, 18. sz. Homlokzat előtti, középkori tornyos, egyhajós, keletelt, barokk templom, középkori körítőfal maradványaival. A Börzsöny hegyeiből lefutó Kemence- és Bernece-patak által övezett Templom-hegyen, sánccal erősített Árpád-kori földvár területén áll a középkori eredetű templom. Látványa nemcsak a völgyben települt falut, de a tágabb környéket is uralja. A Templom-hegy - a régészeti föltárások szerint - már több mint 6000 évvel ezelőtt lakott hely volt, majd a X-XI. században jelentős település alakult ki a rekeszes szerkezetű földsánccal erődített hegyen.Az írott források először 1337-ben említik a bernecei plébániát. A település és a hozzá tartozó jövedelmek az esztregomi érsek birtokában voltak. Az 1697-es Canonica Visitatio (az egyházi javak összeírása) szerint ekkor a templom szentélye és a sekrestye boltozott volt, a középkori eredetű hajó sík, famennyezetes, tornya pedig tetőzet nélkül állt, s ebből adódóan a harangok két külön haranglábra voltak felfüggesztve. Az 1737-es Canonica Visitatio idején a hajót még nem boltozták be, az 1754-es beszámoló viszont már említi a nemrég felépített Szent Rókus-kápolnát, a fából épült karzatot, a szószéket, továbbá a főoltár mellett három mellékoltárt: Szent József, Szűz Mária és Szent Rókus oltárát. Az 1779-es Canonica Visitatio csak három oltárt említ, és leírja, hogy a templom körül fallal kerített már fölhagyott temető található, s a harangok 1731-ből, 1761-ből és 1775-ből származnak. A templom szentélyével kelet felé tájolt, egyhajós, nyugati homlokzata előtt középtoronnyal. Tömege nagyrészt középkori eredetű. Alaprajzában lapos ívű szegmenssel záródó szentélye barokk, a templomhoz délről hozzáépített kápolna és sekrestye csatlakozik. A tornyot és támpilléreit vakolatba karcolt sarokarmírozás díszíti. A toronyhoz délről épült félnyeregtetős toldalék (lépcsőfeljáró) a klasszicista karzattal épülhetett egyidőben. A tornyot szalagformájú övpárkány tagolja, az egyszerű, homorlatos főpárkány fölött a tornyot hagymasisak koronázza. A hajó és a kápolna szegmensíves záródású ablakait és a bejárati ajtókat vakolatba karcolt zárókődíszes füles keretezés díszíti, mely a korábbi vakolat architektúra lenyomata lehet. A hajó és a szentély ablakainak tagolt könyöklőpárkánya enyhén kiül. Az épület külső barokk architektúrájából a finoman ívelt keleti fallal záródó szentélyrész őrzött meg legtöbbet. A fejezet és lábazat nélküli lizénákkal keretezett faltükrökben vannak a szentély ablakai. A szentélyrészhez utólagosan, a XIX. században épült támpilléreket a 2007-es fölújításkor elbontották, s nagyobbrészt rejtett statikai megoldást alkalmazva stabilizálták a magaslat peremére épült szentélyt.

 

2. "Máriácska" kápolna

A Bernecei-völgyet - vagy ahogyan az itt élő palócok mondják: Nagyvölgyet – a mellettünk mélán kanyargó patak faragta a börzsönyi ősvulkán köpenyébe.
Az itt található kegyhely jobb és baloldalán lévő, jelentéktelennek tetsző lyukak egy 15 millió évvel ezelőtti vulkánkitörés során eltemetett fák nyomai.
A kápolna andezittufába vájt, 1x1 m-es ablak, melyhez később stílusos fakerítést készítettek betontalapzattal. Keletkezése: XIX. század végére tehető, 1948-ban átépítésre, 1981-ben felújításra került.

 

Forrás: www.bernecebarati.hu




Webfejlesztés: DunaWeb Kft.